Sok más mellett az egészségügyről is elsősorban a közösségi médiából informálódnak a legfiatalabbak. Egy a napokban bemutatott amerikai tanulmány arra mutatott, hogy a Z-generáció tagjai mindenki másnál nagyobb mértékben hagyatkoznak a közösségi oldalakra az egészséggel kapcsolatos kérdésekben. A korábban is meglévő tendenciát a pandémia nagy mértékben felerősítette, így a korosztályban 43 százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik a Twitterről, Facebookról, TikTokról és társaikról tájékozódnak a témában.
Figyelemre méltó, hogy egyre több fiatal jelöli elsőszámú egészségügyi információforrásának a közösségi oldalakat: a válaszadók 34 százaléka az egészségügyi weboldalak, 21 százaléka az orvosok, 18 százalékuk a gyógyszerészek tanácsainál gyakrabban hallgatnak a közösségi oldalakon talált információkra.
A kutatás készítői szerint ez részben azt jelzi, hogy a fiatalokat egyre jobban érdekli az egészségük, többet beszélgetnek és többször keresnek rá ezzel kapcsolatos témákra a közösségi oldalakon. Ez a tendencia azonban veszélyforrás is lehet: a Nature folyóiratban megjelent kutatás például arra mutatott rá, hogy az átlagnál jóval nagyobb eséllyel utasítják el a COVID-vakcinákat azok, akik elsősorban a közösségi médiában tájékozódnak az egészségről. A tanulmány igazolja azokat a kritikákat, amelyek szerint a közösségi platformok az oltásellenes tévhitek legfőbb terjesztői között vannak.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a fiatalok körében általános lenne az oltásellenesség: a Kaiser Family Foundation májusi kutatása szerint a 18-29 évesek között például jóval alacsonyabb volt a COVID-védőoltást élből elutasítók száma (igaz, jelentős részük még nem döntötte el, kéri-e a vakcinát, ám ez valószínűleg inkább betudható annak, hogy kevésbé félnek a betegségtől). Az NBC pedig arról számolt be: számos családban okoz konfliktust, hogy a tizenéves gyerekek beoltatnák magukat, de az oltásellenes dezinformációnak bedőlt szüleik nem engedik nekik.
Bár a közösségi médiában otthonosabban mozgó fiatalok tudatosabban szelektálnak a valós- és álhírek között, a tapasztalat azt mutatja, hogy a fogyasztói tudatosság önmagában nem tud gátat szabni a tévinformációk terjedésének – a járvány kezdete óta a közösségi platformokon Magyarországon is több tízezer követőt gyűjtöttek az oltás- és járványtagadó csoportok és influencerek.
A probléma ellen kétféle megoldás kínálkozik: az egyik a közösségi oldalak szigorúbb moderációja; a nagyobb platformok a közelmúltban már önkéntes alapon elkezdték az álhírek felcímkézését és a közösségi elveket sértő tartalmak eltávolítását. Ezt a folyamatot erősítheti az állami szabályozás is, például egy nemrég kidolgozott uniós mechanizmus. A másik pedig a szakmai szervezetek, hiteles orvosok és szakértők erősebb jelenléte, a valós és közérthető információk erőteljesebb terjesztése a közösségi médiában.